fegyelmi szabályzat

1. § (1) A Magyar Régész Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) fegyelmi szabályzata tartalmazza a vétségekkel kapcsolatosan kiszabható fegyelmi büntetéseket és a fegyelmi ügyek elbírálására vonatkozó eljárást, illetve az ehhez tartozó intézményrendszert.

(2) A Szövetség fegyelmi jogkörét a Fegyelmi Bizottságon keresztül gyakorolja. Fegyelmi eljárásnak van helye a tag ellen, ha az, az etikai-fegyelmi vétség elkövetésekor az MRSZ rendes vagy pártoló tagja.

(3) Jelen szabályzatban foglaltakon túl fegyelmi vétségnek minősül különösen az alapszabályban, etikai kódexben, közgyűlési-, elnökségi határozataiban, valamint a régészek szakmai tevékenységét szabályozó jogszabályokban foglaltak szándékos vagy gondatlan megszegése.

2. § A Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban: FB) a Közgyűlés által megválasztott, hat tagú testület, amelynek tagjait és póttagját a Közgyűlés választja az Alapszabály 9.8 pontjában meghatározott eljárási rend szerint három évre. Az FB tisztségviselőit (elnök, alelnök) maga választja meg. Az FB tevékenységéért kizárólag a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

3. § (1) Fegyelmi büntetésként:

a)      szóbeli figyelmeztetés,

b)      írásbeli megrovás,

c)      a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok meghatározott időre szóló korlátozása, illetve megvonása (tagsági jogviszony felfüggesztése),

d)     a Szövetségből való kizárás szabható ki.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában különösen az Alapszabály 4. pontjában foglalt jogosultságok köre korlátozható, vagy vonható meg. A büntetés időtartama nem haladhatja meg a két évet.

(3) A tagnak a Szövetség Közgyűlésén való szavazati joga korlátozása, illetve a kizárás büntetés csak ismételt fegyelmi vétség elkövetése, vagy szándékos, súlyos fegyelmi vétség elkövetése esetén szabható ki. Az ilyen büntetések esetén — az esetleges jogorvoslati kérelemtől függetlenül — a tagsági viszony azonnali hatállyal is felfüggeszthető.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szankció alkalmazására az FB előterjesztése alapján az Elnökség jogosult. Az Elnökség döntésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban az Alapszabály 8.2. pontjában foglaltak az irányadók.

(5) Az FB egyéb határozatai ellen a Közgyűléshez intézett panasszal lehet élni. A Közgyűlés határozata ellen a Pest Megyei Bírósághoz lehet fordulni.

A fegyelmi eljárás

4. § (1) A fegyelmi vétség elkövetőjével szemben a fegyelmi eljárást lefolytatni, illetve a fegyelmi büntetést kiszabni – a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt büntetés kivételével – a Fegyelmi Bizottság jogosult. A fegyelmi eljárás lefolytatásban az FB minden tagja részt vesz. Fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti a Szövetség bármely tagja, illetve szervezeti egysége.

(2) Ha az Elnökséghez, vagy a Fegyelmi Bizottsághoz olyan bejelentés érkezik, amely az adott ügy fegyelmi eljárás során történő kivizsgálását indokolttá teszi, az FB az eljárás megindításáról határozatot hoz, amelyet a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított tagnak és a bejelentőnek igazolt módon – postai úton vagy személyesen – eljuttat.

(3) Nem lehet a fegyelmi eljárást megkezdeni, amennyiben a fegyelmi vétség elkövetésének az FB tudomására jutásától számított harminc nap eltelt, illetve amennyiben a fegyelmi vétség elkövetése — folytatólagos elkövetés esetén az utolsó dátum — óta egy év eltelt. Magyar állampolgár tag külföldön elkövetett fegyelmi vétsége esetén az elévülés kezdőnapja a belföldre történő érkezés időpontja.

(4) Nem indítható fegyelmi eljárás olyan ügyben, mellyel kapcsolatban az MRSZ illetékes testületei nem kifogásolt határozatot hoztak, illetve jogerős döntés született.

(5) Az FB eljárása során beszerzi az adott cselekmény elbírálásához szükséges összes adatot, szükség esetén tárgyalást tart, tanúkat hallgat meg. A Szövetség tagjai az eljárás során kötelesek az FB kérésére a tárgyaláson megjelenni és a szükséges információkat megadni.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegése, valamint a Szövetség Tagja által tett, nyilvánvalóan indokolatlan, rosszhiszemű, vagy ismételt panasz a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos fegyelmi vétségnek minősül.

(7) A fegyelmi eljárás lefolytatásáért teljes ügykörben az FB elnöke a felelős. Az FB eljárását három (3) hónap alatt le kell folytatni. Amennyiben az ügy bonyolultsága, összetettsége, vagy a lefolytatandó vizsgálat jellege ezt indokolja, e határidő egy ízben, további három (3) hónappal meghosszabbítható.

(8) A fegyelmi eljárás lefolytatását követően az FB határozatában megszünteti az eljárást, amennyiben a tag által elkövetett cselekmény nem minősül fegyelmi vétségnek, illetve amennyiben a tag által elkövetett fegyelmi vétség csekély súlya nem indokolja a legenyhébb büntetés kiszabását sem.

(9) Az FB elmarasztaló határozatot hoz, amennyiben a fegyelmi eljárás során bebizonyosodik, hogy a tag által elkövetett cselekmény fegyelmi vétségnek minősül és arra indokolt büntetést kiszabni. A Fegyelmi Bizottság a döntéseit többségi szavazattal hozza meg. A Fegyelmi Bizottság a határozatot és annak indokolását köteles írásba foglalni és azt a fegyelmi eljárás alá vontnak is átadni.

(10) A Fegyelmi Bizottság az eljárásának lefolytatását követően az ügyet döntéshozatal céljából – indítványával együtt – átadja a Szövetség Elnökségének, amennyiben – a Fegyelmi Szabályzatban foglaltak alapján, a fegyelmi vétség jellegére tekintettel – úgy ítéli meg, hogy a fegyelmi vétség elkövetőjével szemben kizárás büntetés kiszabása indokolt. Ebben az esetben a Fegyelmi Bizottság különösen indokolt esetben elrendelheti a fegyelmi vétség elkövetőjével szemben a tagsági jogai gyakorlásának teljes felfüggesztését és határozatának azonnali végrehajtását.

(11) A fegyelmi eljárás során hozott határozat végrehajtásáért az Elnökség felel.

5.§ (1) Az FB elnöke a fegyelmi eljárás megindításakor illetve az eljárás során folyamatosan köteles vizsgálni, hogy a bizottság bármelyik tagjával szemben fennáll-e személyi összeférhetetlenség.

(2) A bizottság tagjai az eljárás megkezdésekor jegyzőkönyvben kötelesek nyilatkozni arra vonatkozóan, ha velük szemben elfogultsági ok fennáll. Ha vita merül fel az összeférhetetlenséget illetően, akkor ebben a bizottság elnöke dönt, mely döntését az eljárást befejező határozatban köteles indokolni.

(3) Személyi összeférhetetlenség áll fenn az FB tagjával szemben, ha:

a) a panaszos vagy a panaszolt Ptk. 685.§ b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója,

b) a panaszos, vagy az eljárás alá vont személlyel függelmi (alá-, vagy fölérendeltségi) viszonyban van,

c) az ügy elfogulatlan megítélése tőle bármely okból nem várható el.

6. § (1) Az etikai panasz kézhezvételét követően a panasz befogadásáról szóló döntést megelőzően az elnök köteles megvizsgálni azt, hogy az ügyben nem merül-e fel a bizottság összeférhetetlensége. (Testületi összeférhetetlenség.)

(2) A testület összeférhetetlenségét akkor kell megállapítani, ha a bizottság elnöke, vagy bármely tagja az ügyben panaszoltként lett megnevezve.

(3) Az FB testületi összeférhetetlensége esetén a Szövetség elnöksége határozza meg a bizottság összetételét a fegyelmi eljárás lefolytatására.

7. § Összeférhetetlenség miatt a panaszos, a panaszolt, illetve a bizottság tagja az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kifogást tehet.

8. § Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Alapszabály rendelkezései az irányadóak.